Center for Open Access in Science (COAS) OPEN JOURNAL FOR ANTHROPOLOGICAL STUDIES (OJAS) ISSN (Online) 2560-5348 * ojas@centerprode.com

OJAS Home

2018 - Volume 2 - Number 2

The Social Embeddedness of the Dance Culture in a Moldavian Village

Vivien Szőnyi * szonyivivien@gmail.com * ORCID: 0000-0003-3488-3019 * Researcher ID: N-5430-2018
Hungarian Academy of Sciences, Institute for Musicology, Research Centre for the Humanities, Budapest

Open Journal for Anthropological Studies, 2018, 2(2), 37-52 * https://doi.org/10.32591/coas.ojas.0202.01037s
Online Published Date: 28 September 2018

LICENCE: Creative Commons Attribution 4.0 International License.

ARTICLE (Full Text - PDF)The Social Embeddedness of the Dance Culture in a Moldavian Village

KEY WORDS: Moldavia, Csángó, dance anthropology, functionalism, adaptation.

ABSTRACT:
The present research examines those changes that happened between the 1940s and the 2010s to the dance culture of a Moldavian Csángó village of East Romania called Magyarfalu. In the light of a holistic approach and on the basis of archive data and fieldwork, the leading aims are to identify those adaptation practices that lie behind the transformation of the dance culture, the triggers thereof, that is the micro or macro processes which induced the adaptation in the local community and to find an answer to the following question: what is the function that dancing itself fulfils in the life of the village when the phenomenon is regarded as social practice. The results suggest that the changes in the dance culture are triggered by ecological, economic, social, and cultural mechanisms; through the adaptation practices, the dance culture’s self-organised and institutional forms allow the members of the community to attain cultural, social, and economic capital, in addition to that, satisfying certain needs and requirements of the community, contribute to the harmonious functioning of the social structure of Magyarfalu. In the present paper, the social embeddedness is demonstrated by real cases and it is proven that the theoretical frameworks of biopsychology and structural-functionalism are relevant when the anthropological eye turns upon the dance research.

CORRESPONDING AUTHOR:
Vivien Szőnyi, Institute for Musicology, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences, 7 Táncsics Mihály Street, 1014 Budapest, HUNGARY. E-mail: szonyivivien@gmail.com.

REFERENCES:

A. Gergely, A. (2010a). Funkcionalizmus [Functionalism]. In: A. A. Gergely, R. Papp, A. Szász, G. Hajdú & A. Varga (Eds.), Antropológiai – etnológiai – kultúratudományi kislexikon (p. 162). Budapest: MTA PTI Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont. Retrieved 4 June 2018, from http://www.mtapti.hu/pdf/No_108_Antropolexikon.pdf.

A. Gergely, A. (2010b). Holizmus, holisztikus szemlélet [Holism, holistic approach]. In: A. A. Gergely, R. Papp, A. Szász, G. Hajdú & A. Varga (Eds.), Antropológiai – etnológiai – kultúratudományi kislexikon (pp. 174-175). Budapest: MTA PTI Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont. Retrieved 4 June 2018, from http://www.mtapti.hu/pdf/No_108_Antropolexikon.pdf.

Boglár, L., &A. Gergely, A. (2010). Funkcióelmélet [The theory of function]. In: A. A. Gergely, R. Papp, A. Szász, G. Hajdú & A. Varga (Eds.), Antropológiai – etnológiai – kultúratudományi kislexikon (p. 161). Budapest: MTA PTI Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont. Retrieved 4 June 2018, from http://www.mtapti.hu/pdf/No_108_Antropolexikon.pdf.

Bourdieu, P. (1986). The forms of capital. In: J. G. Richardson (Ed.), Handbook of theory and research for the sociology of education (pp. 241-258). New York: Greenwood Press.

Coleman, J. S. (1990). Foundations of social theory. Cambridge: The Belknap Press of Harvard University Press.

Csűry, B. (1930). Néprajzi jegyzetek a moldvai magyarokról [Ethnographic notes about Hungarians of Moldavia]. Kolozsvár: Minerva.

Eriksen, T. H. (2006). Kis helyek – nagy témák: Bevezetés a szociálantropológiába [Small places, large issues: An introduction to social anthropology]. Budapest: Gondolat Kiadó.

Eriksen, T. H. (2008). A társadalmi és a kulturális integráció komplexitása [The complexity of social and cultural integration]. Regio, 19(4), 3-23.

Farkas, Z. (2013). A társadalmi tőke fogalma és típusai [The definition and types of social capital]. Szellem és Tudomány, 4(2), 106-133.

Felföldi, L. (1996). A funkció vizsgálata a magyar néptánckutatásban [The analysis of function in Hungarian ethnochoreology]. Tánctudományi Tanulmányok (pp. 100-108), Budapest: Magyar Tánctudományi Társaság.

Fügedi, J. (2018a). Notating dances from films: A method in Hungarian ethnochoreology. Journal of Movement Arts Literacy, 4(1), Article 5. Retrieved 13 July 2018, from http://digitalcommons.lmu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1026&context=jmal.

Fügedi, J. (2018b). Egyidejű mozdulatesemények, párhuzamos témák, térbeli ellentétek: a néptánc összehasonlító tartalmi elemzése [Synchronous movement events, parallel themes, spatial oppositions: A comparative content analysis of traditional dance]. Ethnographia, 129(1), 69-101.

Giurchescu, A., & Torp, L. (1991). Theory and methods in dance research. A European approach to the holistic study of dance. Yearbook for traditional music 23 (pp. 1-10). International Council for Traditional Music.

Hatos, P. (2002). Szempontok a csángókutatás kulturális kontextusainak értelmezéséhez [Viewpoints for the interpretation of cultural contexts of Csángó research]. Pro Minoritate, 22(4), 5-16.

Hollós, M. (1995). Bevezetés a kulturális antropológiába [An introduction to cultural anthropology]. Budapest: ELTE BTK Kulturális Antropológiai Szakcsoport.

Iancu, L. (2013). Vallás Magyarfaluban [The religion in Magyarfalu]. Pécs: L’Harmattan – PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék.

Ilyés, S., Peti, L., & Pozsony, F. (Eds.) (2010). Moldvai csángók 1990–2010. A Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője [Moldavian Csángós 1990-2010. Bulletin of Kriza János Ethnographic Society]. 16(1-2), Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság.

Ilyés, S., Pozsony, F., & Tánczos, V. (Eds.). (2006). A moldvai csángók bibliográfiája [The bibliography of Moldavian Csángós]. Retrieved 29 June 2018, from http://csangobibliografia.adatbank.transindex.ro/bibl.php?a=bibl.

Kaeppler, A. (1991). American approaches to the study of dance. Yearbook for traditional music. 23 (pp. 11-21). International Council for Traditional Music.

Kavecsánszki, M. (2014). Tánc és politika. Szempontok a tánckultúra és a politikai akaratképzés közötti kapcsolat értelmezéséhez [Dance and politics. Viewpoints for the interpretation of relation between dance culture and political power]. Híd. 3, 74-89.

Kavecsánszki, M. (2015). Tánc és közösség: A társastáncok és a paraszti tánckultúra kapcsolatának elmélete bihari kutatások alapján [Dance and community. The theory of relation between ballroom dances and peasant dance culture on the basis of researches in Bihar]. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Kinda, I. (2010). Ellenőrzött közösségek. Szabályok, vétkek és büntetések a moldvai csángó falvakban [The controlled communities. Rules, vices, and punishments in Moldavian Csángó villages]. Marosvásárhely: Mentor Kiadó.

Kisdi, B. (2012). A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei [The history, theories and methods of cultural anthropology]. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Kürti, L. (1995).Antropológiai gondolatok a táncról [Anthropological thoughts about the dance]. In: E. Zakariás (Ed.), Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3 (pp. 137-153), Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság.

Martin, Gy. (1996). Magyar tánctípusok és táncdialektusok [The Hungarian dance types and dance dialects]. Budapest: Planétás Kiadó.

Molnár, P. (2011). „…a néptáncot átalakították…” Hagyomány és modernizáció egy erdélyi falu tánckultúrájában [„...the folk dance has been transformed...” Tradition and modernization in dance culture of a Transylvanian village]. Belvedere meridionale, 23(1), 48-76.

Pál-Kovács, D. (2014). A női szemlélet helye a néptánckutatásban [The place of female perspective in ethnochoreology]. In: G. Bolvári-Takács, J. Fügedi, K. Mizerák & A. Németh (Eds.), Alkotás - befogadás - kritika a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban (pp. 84-89). Budapest: Magyar Táncművészeti Főiskola.

Peti, L. (2006). A csángómentés szerkezete és hatásai az identitásépítési stratégiákra. [The structure and effects of Csángó’s salvage on strategies of identity building.]. In: A. Zs. Jakab & Á. T. Szabó, (Eds.), Lenyomatok 5. Fiatal kutatók a népi kultúráról. Kriza Könyvek 27 (pp. 129-155). Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság.

Pozsony, F. (2005). A moldvai csángó magyarok [The Csángó Hungarians of Moldavia]. Budapest: Gondolat Kiadó–Európai Folklór Intézet.

Radcliffe-Brown, A. R. (2004). Struktúra és funkció a primitív társadalomban [Structure and function in primitive society.]. G. Biczó (Ed.). Debrecen: Csokonai Kiadó.

Sándor, I. (2006). „Zene és tánc úgy, mint Széken” A táncház, mint folklorizmus- és művelődési jelenség [Music and dance like in Szék. The dance house as folklore and cultural phenomenon]. In: I. Sándor (Ed.), A betonon is kinő a fű. Tanulmányok a táncházmozgalomról (pp. 23-39). Budapest: Hagyományok Háza.

Székely, A. (2017). Erdélyi táncos-zenész adatközlők „testközelből” [Transylvanian dancer and music player informants at close quarters]. In: N. Glässer & G. Takács, DiákKörKép 3: Tudományos diákköri írások a néprajz szegedi műhelyéből (pp. 51-73). Szeged: SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék.

Szőnyi, V. (2014a). A magyarországi táncházmozgalom hatása egy moldvai csángó település tánckultúrájára [The effect of Hungarian dance house movement on dance culture of a Moldavian Csángó settlement]. In: Z. Vajda (Ed.), Tehetségek a tudomány horizontján. Válogatás a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara hallgatóinak tudományos munkáiból (pp. 295-309). Szeged: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.

Szőnyi, V. (2014b). A moldvai csángó magyar táncok funkcionális és formai-stiláris változásai [The functional and formal-stylistic changes of Moldavian Csángó dances]. In: G. Bolvári-Takács (Ed.), ALKOTÁS – BEFOGADÁS – KRITIKA a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban (pp. 180-188). Budapest: Magyar Táncművészeti Főiskola.

Szőnyi, V. (2015). A moldvai csángó magyarság [The Csángó Hungarians of Moldavia]. In: B. Gatti (Ed.), Idegen fődre siettem…: Moldvai csángók Baranyában (pp. 187-197). Budapest: Nap Kiadó.

Szőnyi, V. (2016). Hatalom és erkölcs a moldvai csángó tánckultúrában [Authority and morality in the Moldavian Csángó dance culture]. In: G. Bolvári-Takács (Ed.), Tánc és Társadalom (pp. 190-196). Budapest: Magyar Táncművészeti Főiskola.

Tánczos, V. (2003). Csángó reneszánsz? [Csángó renaissance?]. Korunk, 14(9), 61-73.

Varga, S. (2017). Use of Space in the Dance-House in the Mezőség Region. In: K. Steppuat (Ed.), Dance, senses, urban contexts (pp. 104–112). Herzogenrath: Shaker Verlag.

© Center for Open Access in Science